A születésnapom már Osloban ért, micsoda furcsa egybeesés. Mindenesetre idáig eljutni korántsem volt annyira egyszerű.
A gépünk késett kissé, ezért csak este hat körül érkeztünk meg. Namármost, a norvég szervezés érdekessége épp abban rejlik, hogy amit két lépésben egy helyen meg lehet oldani, azt ők ötből csinálják, amit 4,5 helyen kell megoldani, persze csak du. 4-ig, mert utána ugye holtidő van, a Nap is lemegy, akkor meg már ugyis mindegy; amikor viszont azt kéne, hogy valamit több helyen is el lehessen intézni, akkor azt biztos, hogy egy távoli, közös pontban kell.
Ezt azért mondom, mert az a helyzet, hogy itt egy csomó ún. student village (diákfalu, höhö) van, de a recepciók össze vannak vonva. Én pl. egy Sogn nevű helyen lakom, közel az egyetemhez és a belvároshoz, de a recepciónk (vagyis a hely, ahol megkapja az ember a kulcsot leendő otthonához) a hármas metró utolsó előtti állomásánál van, Krigsja-ban a város szélén, és persze négyig van nyitva. Oslo három repülőtérrel rendelkezik, ezek közül is a városhoz legközelebb, mindössze 50 km-re a központi repülőtér, a Gardermoen van. Ide érkeztünk mi, majd felhívtuk a recepciót, tekintve, hogy Eszti volt annyira szemfüles, hogy előre írt nekik, hogy záróra után érkezünk, mire ők küldtek egy számot, hogy azt hívjuk, és beengednek minket. Namármost a válasz annyi volt, hogy majd reggel menjünk nyitásra, ami ugyebár korántsem szívderítő. Sokadik próbálkozásra végre egy új ember vette fel a kagylót, aki, mint később kiderült, teljesen úgy nézett ki, mint Mucsi Zoltán, és nagy mosolyogva elnevezett minket "hungarian gypsies"-nek, majd betessékelt egy kétszemélyes lakásba hetünket, hogy ott töltsük az éjszakát. Azóta sem láttuk hírét, szóval akár maradhattunk volna, pöpec kis lakás volt :) Másnap végre kaptunk szobákat, bár az is vicces szisztéma alapján működik: ahelyett, hogy lenne egy prospektusuk, teszemazt a különböző típusú szobák képével, és áraival, azt csinálják, hogy a kezedbe nyomnak egy halom kulcsot/mágneskártyát véletlenszerűen, hogy nézd meg őket sorban (ami ugye azt jelenti, hogy vissza kell metrózni a Sogn-ba), majd ha döntöttél, akkor menj vissza, és bejelentkeztetnek oda. Azt elfelejtik közölni, hogy ha akarsz netet is, tölts ki egy papírt, úgyhogy másnap újra visszamész, kitöltöd, mire közlik, hogy jó, de addig nem lesz, amíg nem regisztrál az ember a helyi etr-ben, a StudentWeben, amihez ugye internet kell, illetve amíg nem fizeti be a tandíjat, amihez ugye egy csekket kell kapni, méghozzá egy információs csomag részeként. Ez azért jó, mert azon a helyen, ahol adják, elfelejtik közölni, hogy ugyanott kell hitelesített fénymásolatot készíteni az irataidról (ez a rendőrségi regisztráció miatt kell). Szal az ember gyereke keres egy helyet internettel, és regisztrál a StudentWeben, majd arra lesz figyelmes, hogy nem tud felvenni órákat, amit ugye ott kellene. Másnap aztán visszamegy az ember, hogy megkérdezze, mért nincs net, ha regisztrált a Studentweben, plusz befizette a tandíjat, mire kiderül, hogy 3-5 nap az átfutási idő. Persze akkor még nem biztos, hogy magától működik, lehet, hogy be kell külön kapcsoltatni vmi IT-szakemberrel egy harmadik helyen. Eztán az ember visszamegy hitelesített fénymásolatért oda, ahol előző nap volt, meg fényképért, majd elmegy a rendőrségre, hogy ne toloncolják ki, ha véletlenül észreveszik. Plusz elmegy persze az adminisztrátorokhoz is, mert valahogy mégis fel kell vennie az órákat, meg a tanszékre is, amihez kap mágneskártyát, illetve némi riogatást, miszerint május 17 előtt nem lesznek vizsgák, szóval júniusig kellene maradni, ha el akarjuk végezni a megkezdett félévet. Másnapra kiderül, hogy vaklárma, van időpont 15-e előtt, lehet is rá jelentkezni, de net még mindig nincs, ezért az ember a könyvtárból pötyögi a leveleit, norvég billentyűzeten, ékezetek nélkül.
No de ennyit a morgós részről, mert már nagyon kikívánkozott belőlem. A jó hír, hogy Oslo igazán pöpec kis város, és nagyon jó a tömegközlekedés. A bérlet 330 korona, és még a kompokra is érvényes, szal úgy terveztük Ildivel, hogy majd elmegyünk hajókázni egyet, csak úgy. Megéri venni, mert mint a héten kiderült, a büntetés 750 korona, amennyiben nincs jegyed, vagy bérleted. A legközelebbi buszmegálló az ablakunk alatt van, de közel a metró is. Hétvégén voltunk várost nézni, majd később teszek fel képeket is, éppenséggel meglehetősen zajos tüntetés zajlott: a helyi izraeli szipmatizánsok palesztin "barátaikat" szórták petárdával és vica verza, a rendőrség meg próbálta őket kordában tartani, mindezt a város fő utcáján, a Karl Johans gaten.
Időközben megismertünk néhány szórakozóhelyet, de azokról talán kicsit később, bővebb információ birtokában beszélek. Attilával összekombináltuk a születésnapomat a névnapjával, és fogyasztottunk némi hazai pálinkát. Vasárnap pedig főztünk krumplipaprikást, no nem a stílusosság kedvéért, hanem mert azt még itt is olcsó készíteni. No, de az életviszonyokat majd később, külön postok formájában teszem közzé, hogy későbbre is maradjon valami.
